5G vagy már 6G?

Az 5G már itt van. Még akkor is, ha nem mindenkinek van 5G-képes mobiltelefonja, éjjel-nappal a mobiltelefonok és a Wi-Fi sugárzásoknak vagyunk kitéve. És bár egészségügyi hatásuk aggasztó, a 6G jövőjét már megalapozták. Mindössze két évvel az 5G kiépítésének kezdete után az ötödik generációs mobilkommunikáció (5G) szinte mindenhol elérhető Németországban és Magyarország nagyvárosaiban.

Az 5G végleg lezárja az analógról a digitálisra való átállás folyamatát – az élet minden területén. Az iparban a mesterséges intelligencia (AI) célja a gyártási folyamatok további optimalizálása, az intelligens smart home rendszerek pedig nagyobb kényelmet biztosítanak otthonunkban. Az 5G-vel a közúti forgalomnak is gyorsabban kell haladnia. Hosszú vonatutakon pedig a valós idejű adatátvitelnek köszönhetően videókat és filmeket nézhetünk hosszabb töltési idő vagy bosszantó akadozás nélkül. Az 5G által kínált kényelem ellenére azonban még mindig figyelmen kívül hagyják, hogy milyen rendkívül magas sugárzási terheléssel jár - ugyanakkor a 6G fejlesztése már gyorsan halad előre. 
 

Tudományosan bizonyított: a mobiltelefon sugárzása károsítja az egészségünket  

 

A sugárzásnak való kitettségünk sokszorosára nőtt az új 5G antennák beüzemelésével. Már régóta éjjel-nappal - a nap 24 órájában, a hét minden napján- ki vagyunk téve az ártó sugárzásoknak a WLAN, a Bluetooth és a mobiltelefonok által.  Ez azt jelenti, hogy folyamatosan áram alatt vagyunk a szó legvalósabb értelmében. 

Az egészségre gyakorolt káros hatásokat már nem lehet kiengedni a kezünkből. Mintegy 1000 nemzetközi tudományos tanulmány bizonyítja az elektromágneses sugárzás biológiai hatásait még a törvényes határértékek alatt is. A lényeg nem az, hogy a fül felforrósodik telefonálás közben, hanem az, hogy az egész szervezetünk tartósan károsodhat tőle. Az 5G technológia mára már szinte mindenkihez eljutott. A Samsungtól az iPhone-ig minden telekommunikációs társaságnál elérhetőek a legújabb 5G-s okostelefon modellek. 
 

Mi a különbség az 5G és a 6G között? 

Eközben a háttérben folyamatban van a 6G hálózat fejlesztése, amely másodpercenként 115 gigabites adatátvitelt tesz lehetővé. Ehhez 300 gigahertzes frekvenciákat kell használni. Mindez másodpercenként 300 milliárd oszcillációnak felel meg, ami százszor több, mint a jelenleg használt 5G frekvenciák esetében. A 6G hálózat célja, hogy akár egy terabit/másodperc sebességet is lehetővé tegyen a terahertz tartomány frekvenciáinak használatával. Az ilyen frekvenciákat már használják például a repülőtéri biztonsági ellenőrzéseknél, a poggyász- és testátvilágításnál. Ráadásul sokkal több adótoronyra lesz szükség a 6G-vel. Hogy jelenleg hány antenna van Németországban, az nem világos. A szakértők azonban azt feltételezik, hogy 750 000 lesz, mire az 5G bővítés teljesen befejeződik. Összehasonlításképpen: 2018-ban csak 78 000 antenna volt, és mivel a 6G rádiócellák hatótávolsága csak körülbelül 100 méter, szinte minden utcai lámpán mini 6G antennára lesz szükség. 

De mit hoz valójában a 6G? Míg az 5G lehetővé teszi a gépek közötti kommunikációt, a 6G-nek lehetővé kell tennie az ember-gép kommunikációt. Az egyre inkább emberszerű robotok mellett a hologramok is megvalósulhatnak. Az internetalapú lámpáknak nemcsak fényt kell kibocsátaniuk, hanem adatokat is kell szolgáltatniuk (látható fénykommunikáció). Az autonóm vezetés pedig még pontosabb a 6G-vel, mint az 5G-vel. Következtetés: Az 5G terjesztését rövid időn belül hajtották végre, habár világszerte mintegy 1000 tudományos tanulmány bizonyítja a mobiltelefon és a WLAN sugárzás káros hatásait. Még a 6G bevezetésével sem valószínű, hogy figyelembe veszik a testre gyakorolt ártó hatásokat. A sugárterhelés azonban továbbra is többszörösére fog nőni. Ezért még fontosabb, hogy vigyázzunk az egészségünkre és védjük meg magunkat az ártó sugárzásoktól hatékony védelmi eszközökkel.