Mennyire jók valójában az elektromos autók?

Az elektromos autókat a belső égésű motorok tiszta alternatívájának tekintik. Az elektromos autók népszerűsítésével az európai kormányok csökkenteni akarják a CO2-kibocsátást, és így meg akarnak felelni a Párizsi Klímaegyezmény követelményeinek.

Az elektromos autóknak azonban vannak hátrányai és etikai hibái.

 

Egymillió elektromos autó közlekedik Németország útjain, és 2030-ra 14 milliónak kell lennie. Ezen ambiciózus célok elérése érdekében a német kormány minden új elektromos autó vásárlását támogatja. Más európai kormányok is egyre inkább klíma- és környezettudatosabbá válnak, és az elektromos járművek gyártását szorgalmazzák. Az e-mobilitás a jövő piaca, és mindenki részt akar venni benne.

Megnövekedett energiafogyasztás és CO2-kibocsátás

Ez is olyan egyszerűnek tűnik: az elektromos járművek lényegesen kevesebb CO2-t bocsátanak ki, és nap- és szélenergiából származó zöld villamos energiával vannak feltöltve. A zéró emisszió a cél. Lehetséges ez? Egyáltalán nem. Villamos energiánk nagy részét még mindig szénből, gázból és olajból nyerjük, ami az összes CO2-kibocsátás fő forrása.

Ráadásul az e-autók különösen sok villamos energiát igényelnek. Nem csak az akkumulátor töltésére, hanem különösen az elektromos járművek gyártására hatalmas mennyiségű villamos energiát használnak el. Ez jelentősen növeli mind a villamosenergia-fogyasztást, és kibillenti a CO2-egyensúlyt. Az akkumulátor előállítása önmagában az összes káros üvegházhatású gáz, például a CO2 kibocsátásának mintegy egyharmadát okozza.

 


A környezetre, az éghajlatra és az emberekre gyakorolt hatások

 
Az e-autógyártáshoz kapcsolódó sokkal nagyobb környezeti és éghajlati károk közül Európában keveset lehet látni. Dél-Amerika, Ázsia és Afrika országai még inkább érintettek. A lítium-ion akkumulátorok gyártása hatalmas mennyiségű nyersanyagot igényel, mindenekelőtt lítiumot. 5-8 kilogramm lítium van egy középkategóriás elektromos autóban.

A lítium mellett más nyersanyagok, például neodímium, kobalt és grafit is megtalálhatók egy elektromos járműben. Bár ezek a nyersanyagok az úgynevezett ritka földfémekhez tartoznak, nem olyan ritkák - legalábbis még nem, mert ezeknek a nyersanyagoknak a kereslete gyorsan növekszik. A lítiumbányászat tíz év alatt megnégyszereződött. Még akkor is, ha a "ritkaföldfémek" kifejezés először félrevezető, ezeknek a nyersanyagoknak a kitermelése a természet nagy mértékű, túlzott kiaknázását jelenti - pusztító hatással a környezetre, az éghajlatra és az emberekre.

A lítiumot és más nyersanyagokat gyakran a legrosszabb munkakörülmények között bányásszák. A kobalt, amely az okostelefon-kijelzők gyártásához is szükséges, különösen robbanásveszélyes. A kobaltot elsősorban Kongóból importálják. Itt gyakran előfordulnak balesetek a kobaltbányákban, azért is, mert hiányzik a védőfelszerelés. Gyakran a gyerekek dolgoznak a bányákban.

A világ másik felén, Kínában a grafitot különösen káros körülmények között bányásszák. A bányászat során gyakran savakat használnak a fémek kimosására a fúrólyukakból. A vegyi anyagok és a mérgező szennyvíz a talajvízbe kerül. A legtöbb esetben a lebomlás hatalmas vízfogyasztással is jár. Chilében például, ahol a lítiumot sós tavakból nyerik ki, több millió liter víz párolog el. A talajvíz egyre szűkösebb, sivatagok alakulnak ki.

A lista folytatódik. Egy dolog világos: alapvetően jó ötlet az e-mobilitást használni a CO2-fogyasztás csökkentésére, és ezáltal az éghajlat és a környezet védelmére. A gondolat azonban messze van attól, hogy jól átgondolt legyen. Jelenleg az elektromos autók gyártása rendkívül káros hatással van az éghajlatra, a környezetre és még az emberekre is. Kontraproduktív az e-mobilitásra támaszkodni Európában mindaddig, amíg közvetve növeli a CO2-kibocsátást és a nyersanyagok kitermelése révén elpusztítja a környezetet.

 

Fokozott elektroszmognak való kitettség


Az elektromos autó egy másik aspektusa gyakran észrevétlen marad. Akár 8000 méter kábel, mintegy 100 elektromos és elektronikus alkatrész és akkumulátor, amelyek teljesítménye akár 100 kilowatt is lehet, az elektromos autó egyértelműen elektromágneses sugárzás forrása. Ez egy aránylag kicsi szűk helyen, az autó belsejében hatalmas sugárterhelést jelent a vezető és az utasok számára.

És minden további elektromos komponenssel a sugárzás is növekszik. A dízel- és benzinüzemű járművek szintén high-tech állomások, ahol a járművezetők és az utasok éjjel-nappal elektroszmognak vannak kitéve. Gyakran csatlakoztatjuk az okostelefont, a headsetet és az autó multimédiás rendszerét, hogy vezetés közben jól kihasználhassuk az időt. Ez praktikus és kényelmes, de egyre több ember veszi észre az elektroszmognak való kitettséget. Még rövid utazások esetén is kényelmetlenül érzi magát. Sokan, akik hosszabb ideig utaznak autóval, gyorsan elfáradnak és fejfájásra panaszkodnak.

Bővebben a sugárzás hatásairól az autóban:

Legyen szó elektromos autóról, hibridről, benzinesről vagy dízelről: a memon technológia képes semlegesíteni a sugárterhelés káros hatásait, és megvédeni a vezetőket és az utasokat az elektroszmogtól. És: minél kevesebb speciális műszaki berendezés van egy autóban, annál alacsonyabb a sugárterhelés benne. Ezért mindenkinek át kellene gondolnia, hogy mire van valóban szüksége az autóban, és mit az, amiről le tud mondani.

 

 

Amennyiben tenni szeretne az elektroszmog káros hatásai ellen autójában ezt a terméket javaslom Önnek.

Ha érdekli, hogyan működik, nézze meg a következő informatív videót az eszköt hatásáról.